«Шрамы духовной войны». Шрила Б. С. Госвами Махарадж | “Spiritual War Scars.” Srila B. S. Goswami Maharaj


Видео с русскими субтитрами.
Нужно включить их на панели пуска справа


Srila Bhakti Sudhir Goswami Maharaj

Spiritual War Scars

 

English:

Once one devotee went as a representative of the Math to another Math mission for like on the, say, Appearance Day of Saraswati Thakur.

[Spiritual War Scars]

And while there he felt as though he’d been abused by others. And when he came back, that news came to Srila Guru Maharaj. And Guru Maharaja’s interpretation was interesting. He said, “This is the most noble fight. Of all the wars, of all the battles ... this is the most noble fight ever conceived of all time. Could people ... they are ready to give their lives for freedom, for independence. But this muktisvarūpena vyavasthitiḥ—this is the ultimate fight, the ultimate struggle, the ultimate battle.” So Guru Maharaj said, “Do you like to come away unscathed? If there you don’t have a scar or something, we may wonder, did you actually participate in the battle, in the war?”

I remember as a child hearing from older men, who had fought in World War II or what Russians called the Great Patriotic War, and sometimes they’d lift up their shirt, they’d show you a scar. And we are like, “Wowwww!” But if someone didn’t have any scars, we were like, “What were you doing?” [Laughing.]

So Guru Maharaj was saying, “For this cause, we should be willing to take some abuse.” He was abused, himself—in Gaudiya Math—listening so acutely that one man thought, “Nobody pays that close attention.” He thought, “Maybe he is a government spy, come to spy on us, to see whether or not we are truly a religious organization or we have some hidden political agenda.” So the next time Guru Maharaj came to Saraswati Thakur’s lecture (he hadn’t joined yet), the man told him, “I’m sorry, you won’t be allowed.” Think of that. The Rupanuga-dhara is being told by some other devotee, “You won’t be allowed to go to the lecture.” So Guru Maharaj went for a walk on the bank of the Ganga. You should remember that the Ganga is also in Calcutta. And he thought, “This is intolerable, but I can’t deny that what I’ve come for, Saraswati Thakur has, and what I’ve come for is the connection with the Ultimate Reality, the Ultimate Substance. So in deference to that I’m willing to tolerate any type of abuse to maintain my connection.”

So that’s the position of a higher devotee prepared to tolerate anything to maintain his connection with ... That’s one meaning of māna-śūnyatā—the 10: 8, 9, 10 symptoms of bhāva-bhakti, the absence of ego, there’s ... You can’t insult such a person because they have no interest in maintaining a reputation or name and fame in this world. They are only interested in actual spiritual substance, and mundane insults have no affect upon that. So māna-śūnyatā means they have the absence of ego assertion and abhimān becoming indignant on their own behalf. So many things are there.

Captured by Lavanga Lata Devi Dasi and Lakshmi Priya Devi Dasi
Edited by Devashis Das and Ragalekha Devi Dasi

 

 

Russian:

Однажды один преданный приехал в качестве представителя Матха в другую миссию Матха по случаю, кажется, дня явления Сарасвати Тхакура.

[Шрамы духовной войны]

И там он почувствовал оскорбительное отношение к себе со стороны других. Когда он вернулся, это стало известно Шриле Гуру Махараджу. И Гуру Махарадж рассудил интересным образом. Он сказал: «Это самая благородная битва из всех войн, из всех сражений. Это самая благородная битва из всех, какие только бывают. Люди готовы отдать свои жизни во имя свободы, независимости. Но это мукти [освобождение] — сва-рӯпен̣а вйавастхитих̣ — высшее сражение, высшая борьба, высшая битва. И ты хочешь, — сказал Гуру Махарадж, — выйти из нее невредимым? Если на тебе не будет шрамов и следов войны, кто поверит, что ты вообще сражался и воевал?»

Я помню, как в детстве мы слушали рассказы ветеранов, воевавших во Второй мировой войне или, как ее называют русские, Великой Отечественной. Иногда они задирали рубахи, чтобы показать свои шрамы. И мы восхищались: «О-о-о!..» Но о тех, у кого не было шрамов, мы думали: «Что ты там делал?» [Смеётся.]

Гуру Махарадж говорил: «Поэтому мы должны быть готовы снести любое оскорбление». Его самого оскорбили — в Гаудия Матхе. Он так внимательно слушал, что один человек подумал: «Никто не слушает с таким вниманием. Может, он правительственный шпион, проникший сюда, чтобы выведать, действительно ли мы религиозная организация, или мы преследуем тайные политические цели». И когда в следующий раз Шрила Гуру Махарадж пришел на лекцию Сарасвати Тхакура (тогда он еще не присоединился к Миссии), тот человек сказал ему: «Простите, но вам не позволено». Подумайте об этом. Рупануга-дхаре говорит кто-то из преданных: «Вам не позволено приходить на лекции». И Гуру Махарадж вышел прогуляться вдоль берега Ганги. Вы, должно быть, помните, что Ганга есть и в Калькутте. Он размышлял: «Это невозможно стерпеть, но я не могу отрицать, что то, за чем я пришёл, у Сарасвати Тхакура есть, и то, ради чего я сюда пришёл, — это связь с Высшей Реальностью, Высшей Истиной, и из почтения к этому я готов терпеть любые оскорбления, чтобы эта связь не прервалась».

Такова позиция высшего преданного, готового терпеть всё что угодно ради сохранения связи с... Таково одно из значений ма̄на-ш́ӯнйата̄ — десять: восемь, девять, десять признаков бха̄ва-бхакти, отсутствия эго. Вы не можете оскорбить такого человека, потому что у него нет интереса к поддержанию репутации, имени и известности в этом мире. Они заинтересованы лишь в подлинно духовной сути, и мирские оскорбления их не задевают. Ма̄на-ш́ӯнйата̄ означает отсутствие любых притязаний эго и абхима̄на [гордыни], способных прийти в негодование. Здесь столь много качеств.

Переводчик: Рагалекха Деви Даси

 

 

Hungarian:

Egyszer egy bhakta a Maṭh képviselőjeként elment egy másik Maṭh misszióba, mondjuk, Sarasvatī Ṭhākura megjelenési napjára.

[Lelki háborús sérülések]

És miközben ott volt, úgy érezte, hogy megsértették a többiek. Mikor visszatért, ez a hír eljutott Śrīla Guru Mahārājához. És Guru Mahārāja magyarázata elég érdekes volt. Azt mondta: „Ez a legnemesebb harc. Az összes háború közül, az összes csata közül... ez a legnemesebb harc, ami valaha keletkezett. Az emberek hajlandóak az életüket adni a szabadságért, a függetlenségért. De ez a mukti — svarūpena vyavasthitiḥ; ez a legvégső harc, a legvégső küzdelem, a legvégső csata.” Szóval Guru Mahārāja azt mondta: „Sértetlenül akarod megúszni? Ha nincs egy sebesülésed sem, akkor elgondolkozunk, hogy Te tényleg részt vettél a csatában, a háborúban?”

Emlékszem gyerekkoromban hallottam az idősebb emberektől, akik harcoltak a második Világháborúban, vagy ahogy az oroszok hívják, a Nagy Hazafias Háborúban, és néha csak felemelték az ingüket, és mutattak egy sebesülést. És mi csak ámultunk: „Váú!” De ha valakinek semmilyen sérülése sem volt, akkor csak néztünk: „Te meg mit csináltál?” [Nevet.]

Szóval Guru Mahārāja szerint: „Ennek érdekében hajlandónak kell lennünk vállalni egy kis sértegetést.” Őt magát is megsértették a Gaudiya Maṭhban, annyira intenzíven figyelt, hogy egy ember azt gondolta: „Senki sem szokott ennyire figyelni.” Azt gondolta: „Talán a kormánynak kémkedik, kémkedni jött, hogy vajon ez tényleg egy vallásos szerveződés, vagy valami titkos politikai tervünk van.” A legközelebbi alkalommal, mikor Guru Mahārāja Sarasvatī Ṭhākura leckéjére ment, (még nem csatlakozott be), az az ember azt mondta neki: „Elnézést, de nem engedhetünk be.” Gondolj csak bele. A Rupanuga Dharát elküldte egy másik bhakta. „Nem engedhetünk be a leckére.” Guru Mahārāja elindult egy sétára a Gangesz partján. Emlékeztek, a Gangesz Kalkuttán is áthalad. És azt gondolta: „Ez tűrhetetlen, de nem tagadhatom, hogy amiért jöttem, az megtalálható Sarasvatī Ṭhākuránál, és amiért valójában jöttem, az az összekapcsolódás a Legvégső Valósággal, a Legvégső Lényegiséggel. Szóval, erre való tekintettel, szándékomban áll elviselni bármilyen sértést, hogy fenntarthassam a kapcsolódásomat.”

Ez a magasabb szintű bhakta hozzáállása, felkészült, hogy elviseljen bármit a kapcsolat fenntartása érdekében... Ez az egyik jelentése a māna-śūnyatānak — a 10: 8,9,10 jellemzője a bhāva-bhaktinak, az ego hiánya. Nem tudsz megsérteni egy ilyen embert, mivel nem érdekli a hírnév fenntartása, vagy az evilági név és hírnév megléte. Őket csak az érdekli, ami a valós lelki lényegről szól, és a világi sértések nincsenek hatással rá. Szóval, māna-śūnyatā azt jelenti, hogy már megszűnt az ego követelőzése, és az „abhimān” [arrogancia], a méltatlankodás is a rossz dolgokon. Sok minden van ebben.

Translated by Tungavidya Devi Dasi

 



←  «Эротический принцип и безраздельная преданность Богу» (часть 13). Статья из журнала ‘The Harmonist’ под редакцией Шрилы Бхактисиддханты Сарасвати Тхакура (на русском и английском языках) ·• Архив новостей •· «Природа души». Шрила Б. А. Данди Махарадж. 19 ноября 2015 года. Москва, Кисельный  →

Видео с русскими субтитрами.
Нужно включить их на панели пуска справа


Srila Bhakti Sudhir Goswami Maharaj

Spiritual War Scars

 

English:

Once one devotee went as a representative of the Math to another Math mission for like on the, say, Appearance Day of Saraswati Thakur.

[Spiritual War Scars]

And while there he felt as though he’d been abused by others. And when he came back, that news came to Srila Guru Maharaj. And Guru Maharaja’s interpretation was interesting. He said, “This is the most noble fight. Of all the wars, of all the battles ... this is the most noble fight ever conceived of all time. Could people ... they are ready to give their lives for freedom, for independence. But this muktisvarūpena vyavasthitiḥ—this is the ultimate fight, the ultimate struggle, the ultimate battle.” So Guru Maharaj said, “Do you like to come away unscathed? If there you don’t have a scar or something, we may wonder, did you actually participate in the battle, in the war?”

I remember as a child hearing from older men, who had fought in World War II or what Russians called the Great Patriotic War, and sometimes they’d lift up their shirt, they’d show you a scar. And we are like, “Wowwww!” But if someone didn’t have any scars, we were like, “What were you doing?” [Laughing.]

So Guru Maharaj was saying, “For this cause, we should be willing to take some abuse.” He was abused, himself—in Gaudiya Math—listening so acutely that one man thought, “Nobody pays that close attention.” He thought, “Maybe he is a government spy, come to spy on us, to see whether or not we are truly a religious organization or we have some hidden political agenda.” So the next time Guru Maharaj came to Saraswati Thakur’s lecture (he hadn’t joined yet), the man told him, “I’m sorry, you won’t be allowed.” Think of that. The Rupanuga-dhara is being told by some other devotee, “You won’t be allowed to go to the lecture.” So Guru Maharaj went for a walk on the bank of the Ganga. You should remember that the Ganga is also in Calcutta. And he thought, “This is intolerable, but I can’t deny that what I’ve come for, Saraswati Thakur has, and what I’ve come for is the connection with the Ultimate Reality, the Ultimate Substance. So in deference to that I’m willing to tolerate any type of abuse to maintain my connection.”

So that’s the position of a higher devotee prepared to tolerate anything to maintain his connection with ... That’s one meaning of māna-śūnyatā—the 10: 8, 9, 10 symptoms of bhāva-bhakti, the absence of ego, there’s ... You can’t insult such a person because they have no interest in maintaining a reputation or name and fame in this world. They are only interested in actual spiritual substance, and mundane insults have no affect upon that. So māna-śūnyatā means they have the absence of ego assertion and abhimān becoming indignant on their own behalf. So many things are there.

Captured by Lavanga Lata Devi Dasi and Lakshmi Priya Devi Dasi
Edited by Devashis Das and Ragalekha Devi Dasi

 

 

Russian:

Однажды один преданный приехал в качестве представителя Матха в другую миссию Матха по случаю, кажется, дня явления Сарасвати Тхакура.

[Шрамы духовной войны]

И там он почувствовал оскорбительное отношение к себе со стороны других. Когда он вернулся, это стало известно Шриле Гуру Махараджу. И Гуру Махарадж рассудил интересным образом. Он сказал: «Это самая благородная битва из всех войн, из всех сражений. Это самая благородная битва из всех, какие только бывают. Люди готовы отдать свои жизни во имя свободы, независимости. Но это мукти [освобождение] — сва-рӯпен̣а вйавастхитих̣ — высшее сражение, высшая борьба, высшая битва. И ты хочешь, — сказал Гуру Махарадж, — выйти из нее невредимым? Если на тебе не будет шрамов и следов войны, кто поверит, что ты вообще сражался и воевал?»

Я помню, как в детстве мы слушали рассказы ветеранов, воевавших во Второй мировой войне или, как ее называют русские, Великой Отечественной. Иногда они задирали рубахи, чтобы показать свои шрамы. И мы восхищались: «О-о-о!..» Но о тех, у кого не было шрамов, мы думали: «Что ты там делал?» [Смеётся.]

Гуру Махарадж говорил: «Поэтому мы должны быть готовы снести любое оскорбление». Его самого оскорбили — в Гаудия Матхе. Он так внимательно слушал, что один человек подумал: «Никто не слушает с таким вниманием. Может, он правительственный шпион, проникший сюда, чтобы выведать, действительно ли мы религиозная организация, или мы преследуем тайные политические цели». И когда в следующий раз Шрила Гуру Махарадж пришел на лекцию Сарасвати Тхакура (тогда он еще не присоединился к Миссии), тот человек сказал ему: «Простите, но вам не позволено». Подумайте об этом. Рупануга-дхаре говорит кто-то из преданных: «Вам не позволено приходить на лекции». И Гуру Махарадж вышел прогуляться вдоль берега Ганги. Вы, должно быть, помните, что Ганга есть и в Калькутте. Он размышлял: «Это невозможно стерпеть, но я не могу отрицать, что то, за чем я пришёл, у Сарасвати Тхакура есть, и то, ради чего я сюда пришёл, — это связь с Высшей Реальностью, Высшей Истиной, и из почтения к этому я готов терпеть любые оскорбления, чтобы эта связь не прервалась».

Такова позиция высшего преданного, готового терпеть всё что угодно ради сохранения связи с... Таково одно из значений ма̄на-ш́ӯнйата̄ — десять: восемь, девять, десять признаков бха̄ва-бхакти, отсутствия эго. Вы не можете оскорбить такого человека, потому что у него нет интереса к поддержанию репутации, имени и известности в этом мире. Они заинтересованы лишь в подлинно духовной сути, и мирские оскорбления их не задевают. Ма̄на-ш́ӯнйата̄ означает отсутствие любых притязаний эго и абхима̄на [гордыни], способных прийти в негодование. Здесь столь много качеств.

Переводчик: Рагалекха Деви Даси

 

 

Hungarian:

Egyszer egy bhakta a Maṭh képviselőjeként elment egy másik Maṭh misszióba, mondjuk, Sarasvatī Ṭhākura megjelenési napjára.

[Lelki háborús sérülések]

És miközben ott volt, úgy érezte, hogy megsértették a többiek. Mikor visszatért, ez a hír eljutott Śrīla Guru Mahārājához. És Guru Mahārāja magyarázata elég érdekes volt. Azt mondta: „Ez a legnemesebb harc. Az összes háború közül, az összes csata közül... ez a legnemesebb harc, ami valaha keletkezett. Az emberek hajlandóak az életüket adni a szabadságért, a függetlenségért. De ez a mukti — svarūpena vyavasthitiḥ; ez a legvégső harc, a legvégső küzdelem, a legvégső csata.” Szóval Guru Mahārāja azt mondta: „Sértetlenül akarod megúszni? Ha nincs egy sebesülésed sem, akkor elgondolkozunk, hogy Te tényleg részt vettél a csatában, a háborúban?”

Emlékszem gyerekkoromban hallottam az idősebb emberektől, akik harcoltak a második Világháborúban, vagy ahogy az oroszok hívják, a Nagy Hazafias Háborúban, és néha csak felemelték az ingüket, és mutattak egy sebesülést. És mi csak ámultunk: „Váú!” De ha valakinek semmilyen sérülése sem volt, akkor csak néztünk: „Te meg mit csináltál?” [Nevet.]

Szóval Guru Mahārāja szerint: „Ennek érdekében hajlandónak kell lennünk vállalni egy kis sértegetést.” Őt magát is megsértették a Gaudiya Maṭhban, annyira intenzíven figyelt, hogy egy ember azt gondolta: „Senki sem szokott ennyire figyelni.” Azt gondolta: „Talán a kormánynak kémkedik, kémkedni jött, hogy vajon ez tényleg egy vallásos szerveződés, vagy valami titkos politikai tervünk van.” A legközelebbi alkalommal, mikor Guru Mahārāja Sarasvatī Ṭhākura leckéjére ment, (még nem csatlakozott be), az az ember azt mondta neki: „Elnézést, de nem engedhetünk be.” Gondolj csak bele. A Rupanuga Dharát elküldte egy másik bhakta. „Nem engedhetünk be a leckére.” Guru Mahārāja elindult egy sétára a Gangesz partján. Emlékeztek, a Gangesz Kalkuttán is áthalad. És azt gondolta: „Ez tűrhetetlen, de nem tagadhatom, hogy amiért jöttem, az megtalálható Sarasvatī Ṭhākuránál, és amiért valójában jöttem, az az összekapcsolódás a Legvégső Valósággal, a Legvégső Lényegiséggel. Szóval, erre való tekintettel, szándékomban áll elviselni bármilyen sértést, hogy fenntarthassam a kapcsolódásomat.”

Ez a magasabb szintű bhakta hozzáállása, felkészült, hogy elviseljen bármit a kapcsolat fenntartása érdekében... Ez az egyik jelentése a māna-śūnyatānak — a 10: 8,9,10 jellemzője a bhāva-bhaktinak, az ego hiánya. Nem tudsz megsérteni egy ilyen embert, mivel nem érdekli a hírnév fenntartása, vagy az evilági név és hírnév megléte. Őket csak az érdekli, ami a valós lelki lényegről szól, és a világi sértések nincsenek hatással rá. Szóval, māna-śūnyatā azt jelenti, hogy már megszűnt az ego követelőzése, és az „abhimān” [arrogancia], a méltatlankodás is a rossz dolgokon. Sok minden van ebben.

Translated by Tungavidya Devi Dasi

 

Главная | Миссия | Учение | Библиотека | Контактная информация | Вьяса-пуджа
Пожертвования