«Последние воспоминания сердца». Шрила Б. С. Госвами Махарадж | “Final Heart Reflections.” Srila B. S. Goswami Maharaj


Видео с русскими субтитрами.
Нужно включить их на панели пуска справа.


скачать (формат MP3, 3.97M)

Srila Bhakti Sudhir Goswami Maharaj 

Final Heart Reflections

 

English:

Mentioned in the Bhagavad-gītā: at the time of leaving this world, smaran bhāvaṁ (Bg: 8.6) Means what? You can say it’s what you’re thinking of that time, or it can also mean the remembrance in the heart.

[Final Heart Reflections]

And there’s two schools of thought about this, one is that literally what you’re thinking of at the time of death … and then there’s the other notion that the cumulative effect of life-long thought and remembrance and culture, and we would be more inclined to accept that. Śrīla Prabhupād, he used to like to quote this verse, I believe it’s from King Kulaśekhara, where he says,

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ
kaṇṭhāvarodhana-vidhau smaraṇaṁ kutas te

(Mms: 33)

He says, “Mānasa-rāja-haṁsaḥ”, which is an interesting concept; “May the swan of my mind dive into the stem of the lotus of Your holy lotus feet”, something like that. Kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja. Paṅkaja means the lotus, paṅkaja. It’s like the … it’s taking its birth from the mud. A lotus has many different names … ambuja, sitting on the water; padma; kamala … there are many different words to indicate lotus, but … So, there—

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ

(Mms: 33)

—saying, “It may be very difficult to remember you upon leaving this world.” Because very often that’s a condition where the kapha-pitta-vāyu of the Āyurveda is all out of balance—the lungs are filling with mucus, whatever we’ve seen, observed thus far, it’s very dislocating, imbalancing. So at that time one’s got to have the presence of mind to remember Kṛṣṇa in some profound way. King Kulaśekhara is saying, “Maybe not”, or he’s even suggesting, “Most likely, not.” So, what he’s saying in this śloka, “Now, while I’m relatively healthy, let me … If I can remember Your lotus feet now, that will be good. Because at that time, I think it’s gonna be very difficult.”

And there’s also a śloka in the Īśopaniṣad, something along the lines where the devotee is praying, “It’s likely that I may forget you, but you please don’t forget me.”

Captured by Vaninath Das

 

 

Spanish, Mexican:

Se menciona en el Bhagavad-gītā: que al momento de abandonar éste mundo, smaran bhāvaṁ [BG 8.6]. ¿Qué significa? Pueden decir que lo que estén pensando en ese momento, o también puede significar el recuerdo que hay en el corazón.

[Las Reflexiones Finales del Corazón]

Y de hecho hay dos escuelas que enseñan acerca de esto, una es, que literalmente lo que piensas al momento de la muerte... Y también, hay otra noción de eso que el efecto acumulativo de los pensamientos a lo largo de la vida y remembranza y cultura, y estaremos más inclinados a aceptar eso. A Śrīla Prabhupāda, le gustaba citar éste verso regularmente Me parece que es del Rey Kulaśekhara en donde dice:

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ
kaṇṭhāvarodhana-vidhau smaraṇaṁ kutas te

(Mms: 33)

Él dice mānasa-rāja-haṁsaḥ, lo cual es un concepto interesante, que dice: «Que el cisne de mi mente se sumerja en el tallo del loto... de tus sagrados pies de loto». Algo así. Kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja. Paṅkaja means the lotus, paṅkaja. Es algo así como... toma nacimiento desde el lodo el loto tiene muchos nombres ambuja — situado en el agua; padma; kamala... hay muchas palabras que lo nombran que indican loto, pero... Así es que ahí,

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ

(Mms: 33)

Esta diciendo «Tal vez será muy difícil el recordarte cuando esté abandonando éste mundo». Porque muy frecuentemente, hay una condición en la que el kapha-pitta-vāyu del Āyurveda está totalmente fuera de balance. Los pulmones se llenan con mucosidades, todo lo que hemos visto, observado hasta ahora, esta muy dislocado, des-balanceado. Así que en esos momentos uno tiene que contar con la presencia de la mente para recordar a Kṛṣṇa de manera profunda. el Rey Kulaśekhara dice «Tal vez no». E incluso sugiere, «Lo más seguro es que, no». Por ello lo que él esta diciendo en éste śloka, «Ahora, mientras estoy relativamente saludable, permíteme... Si puedo recordar tus pies de loto ahora, eso será bueno. Por que en aquellos momentos, (N/T Los de mi muerte) pienso que va a ser muy difícil».

Y también hay un śloka en el Īśopaniṣad, algo que se encuentra entre las líneas en donde el devoto está orando «Es probable que pueda olvidarte, pero tú por favor no me olvides». 

Translated by Teresa Loret de Mola

 

  

Italian:

E’ scritto nella Bhagavad-gītā: nel momento di lasciare questo mondo, smaran bhāvaṁ (Bg: 8.6). Cosa significa? si può dire che è ciò a cui stai pensando in quel momento, oppure può significare anche la memoria nel cuore.

[Le Ultime Riflessioni del Cuore]

E ci sono due scuole di pensiero in proposito, una è letteralmente ciò che stai pensando nel momento della morte ... e c’è l’altra idea l’effetto cumulativo dei pensieri di una vita e i ricordi e la cultura, e noi saremmo più inclini ad accettare questa. A Śrīla Prabhupād piaceva citare questo verso, credo sia del Re Kulaśekhara, che dice:

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ
kaṇṭhāvarodhana-vidhau smaraṇaṁ kutas te

(Mms: 33)

Dice: «Mānasa-rāja-haṁsaḥ», che è un concetto interessante «Possa il cigno della mia mente immergersi nello stelo dei Tuoi santi piedi di loto», una cosa del genere. Kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja. Paṅkaja significa fiore di loto, paṅkaja. E’ come il ... sta nascendo dal fango. Un fiore di loto ha molti nomi differenti ... ambuja, seduto sull’acqua; padma; kamala ... ci sono molte parole diverse per indicare il fiore di loto, ma ... quindi—

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ

(Mms: 33)

—dice: «Potrebbe essere molto difficile ricordarti mentre si lascia questo mondo». Perchè molto spesso quella è una condizione dove il kapha-pitta-vāyu dell’ Āyurveda è del tutto sbilanciato—i polmoni si riempiono di muco, qualsiasi cosa abbiamo visto, osservato finora, è decisamente fuori posto, squilibrato. Allora in quel momento si deve avere la presenza di spirito di ricordare Kṛṣṇa profondamente. Re Kulaśekhara dice: «Forse no», oppure suggerisce: «molto probabilmente, no». Allora, cosa dice in questo śloka: «Ora, mentre sono relativamente in salute, lasciami ... se posso ricordare i Tuoi piedi di loto ora, sarebbe bello. Perchè in quel momento, penso che sarà molto difficile».

E c’è anche uno śloka nella Īśopaniṣad, qualcosa nella parte dove il devoto prega: «E’ probabile che potrei dimenticarmi di Te, ma per favore Tu non dimenticarti di me».

Translated by Danilo Viri

 

 

Hungarian:

Említve van a Bhagavad-gītában: amikor elhagyod ezt a világot, smaran bhāvaṁ (Bg: 8.6). Mit jelent ez? Mondhatni, azt, hogy mire gondolsz abban az időpontban, de jelenti a szívben történő emlékezést is.

[Végső visszatükröződések a szívben]

Két iskolája van ennek a gondolkodásnak, az egyik szó szerint, amire gondolsz a halál pillanatában... és van egy másik elképzelés is, miszerint összeadódnak az egy egész életen átívelő gondolatok, és az emlékezet, a kultúra, amihez emelkedettebbnek kell lennünk, hogy el tudjuk fogadni. Śrīla Prabhupāda szerette idézni ezt a verset, azt hiszem, Kulaśekhara királytól való, ahol azt mondja,

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ
kaṇṭhāvarodhana-vidhau smaraṇaṁ kutas te

(Mms: 33)

Azt mondja: „Mānasa-rāja-haṁsaḥ”, ami egy érdekes koncepció; „Evezzen az elmém hattyúja mélyen a hajó belsejébe, a Te Szent lótuszlábadhoz!” Valahogy így. Kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja. Paṅkaja azt jelenti, lótusz. Paṅkaja. Ez olyan mint... Megszületni a mocsárból. A lótusznak számos különböző neve van... ambuja, a víz felszínén, padma, kamala... különböző szavak vannak rá, ahogy kifejezzük a lótuszt, de... Tehát, itt —

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ

(Mms: 33)

— azt mondja, „Valószínűleg nagyon nehéz emlékezni Rád, amikor elhagyom ezt a világot.” Mert nagyon gyakran feltételekhez vagyunk kötve, ahol a kapha-pitta-vāyu az Āyurvedából, egyáltalán nincs egyensúlyban — a tüdők megtelnek nyálkával, akármit is értettünk meg, alaposan megfigyelvén, ez nagyon zavart és kiegyensúlyozatlan. Tehát, ebben a pillanatban valaki magkapja az elmének az ajándékát, hogy Kṛṣṇára emlékezzen mélységes átéléssel. Kulaśekhara király azt mondja, „Talán nem”, vagy egész pontosan sugalmazza, „Valószínűleg nem”, Tehát, amit mond ebben a ślókában, „Most, amíg viszonylag egészséges vagyok, engedd meg... ha emlékezhetnék a Te lótusz lábaidra most, az igazán jó lenne. Mert ebben a pillanatban, úgy gondolom, ez nagyon nehéz.”

És van egy śloka az Īśopaniṣadban is, ahol egész végig imádkozik a bhakta, „Meglehet, hogy elfelejtelek Téged, de kérlek, Te ne felejts el engem.”

Translated by Tungavidya Devi Dasi

 

 

Russian:

В Бхагавад-гите упоминается: «Во время ухода из этого мира, смаран бха̄вам̇» [БГ: 8.6]. Что это значит? Можно сказать — то, о чем вы думаете в тот момент, или также может означать воспоминания сердца.

[Последние воспоминания сердца]

На это есть две точки зрения. Согласно одной из них, важно то, о чем вы думаете именно в момент смерти... Согласно другой, речь идет о суммарном влиянии всего, что запечатлелось в мыслях, памяти и получено с культурой на протяжении жизни. И мы склонны принять именно эту идею. Шрила Прабхупада любил цитировать стих, — думаю, он написан царем Кулашекхарой, — где говорится:

кр̣ш̣н̣а твадӣйа-пада-пан̇каджа-пан̃джара̄нтам
адйаива ме виш́ату ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣
пра̄н̣а-прайа̄н̣а-самайе капха-ва̄та-питтаих̣
кан̣т̣ха̄вародхана-видхау смаран̣ам̇ кутас те

(Ммс: 33)

Он говорит: ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣. Это интересная концепция. Он говорит: «Пусть лебедь моего ума нырнет в стебель лотоса... Твоих божественных лотосных стоп». Примерно так. Кр̣ш̣н̣ас твадӣйа-пада-пан̇каджа. Пан̇каджа означает «лотос», пан̇каджа. Это похоже... он рождается из ила. У лотоса много разных названий... Амбуджа — «сидящий на воде»; падма, камала... существует много различных слов, чтобы описать лотос, но... Так, там:

кр̣ш̣н̣а твадӣйа-пада-пан̇каджа-пан̃джара̄нтам
адйаива ме виш́ату ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣
пра̄н̣а-прайа̄н̣а-самайе капха-ва̄та-питтаих̣…

(Ммс: 33)

«Возможно, будет очень трудно помнить о Тебе, покидая этот мир». Потому что очень часто равновесие капха-питта-ва̄йу, согласно Аюрведе, нарушается. Легкие заполняются слизью. Все те состояния, что нам приходилось видеть, вызваны нарушениями и дисбалансом в теле. Поэтому в тот момент необходимо твердое присутствие ума, чтобы помнить о Кришне осознанно. Царь Кулашекхара говорит: «Возможно, я не смогу». Он даже уверен: «Скорее всего, нет». Поэтому что он говорит в этой шлоке? «Сейчас, когда я относительно здоров, позволь мне... если сейчас я могу помнить о Твоих лотосных стопах, это принесет мне благо, потому что, когда буду оставлять тело, боюсь, мне это не удастся».

Есть еще шлока в «Ишопанишад», где преданный молится: «Возможно, я могу забыть о Тебе, но Ты, пожалуйста, не забудь обо мне».

Переводчик: Рагалекха Деви Даси 

 

 

Шріла Бгакті Судгір Ґосвамі Махарадж 

Останні спогади серця

Українська: 

У Бгаґавад‑ґіті йдеться: «Коли настає час залишити цей світ, смаран бга̄вам̇…» [Б‑ґ, 8.6]. Що це означає? Можна сказати йдеться про те, про що ви думаєте у цю мить, або також може вказувати на спогади серця.

Існує два тлумачення цього. Перше буквально вказує на думки у смертний час. Друге говорить про сукупний ефект довготривалих роздумів, спогадів, розвитку. Й ми більш схильні прийняти другу ідею. Шріла Прабгупада любив цитувати одну шлоку, гадаю, вона належить цареві Кулашекгарі, де він каже:

кр̣ш̣н̣а твадīйа-пада-пан̇каджа-пан̃джара̄нтам
адйаіва ме ві
ш́ату ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣
пра̄н̣а-прайа̄н̣а-самайє капга-ва̄та-піттаіх̣
кан̣т̣га̄вародгана-відгау смаран̣ам̇ кутас те

(«Мукунда-мāлā-стотра», 33)

Він каже: ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣. Й це цікава ідея. Він каже: «Нехай либідь мого розуму зануриться у стеблину лотосу Твоїх святих лотосових стіп». Щось подібне. Кр̣ш̣н̣ас твадīйа‑пада‑пан̇каджа. Пан̇каджа означає «лотос». Це як... лотос з’являється із мулу. В лотоса є багато різних імен: амбуджа — «що сидить на воді», падма, амала... Існує багато слів, які вказують на лотос, але... Тож там наступне: 

кр̣ш̣н̣а твадīйа-пада-пан̇каджа-пан̃джара̄нтам
адйаіва ме ві
ш́ату ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣
пра̄н̣а-прайа̄н̣а-самайє капга-ва̄та-піттаіх̣...

«Можливо, що мені буде дуже складно пам’ятати Тебе, залишаючи цей світ». Оскільки дуже часто стан капга‑пітта‑ва̄йу відповідно до Аюрведи втрачає баланс — легені наповнюються слизом, усі ті прояви, які можна бачити, викликані цими змінами та дисбалансом. У цей час людина має бути у свідомому розумовому стані щоб глибоко зберігати пам’ять про Крішну. Цар Кулашекгара каже: «Можливо мені не вдасться», він навіть вселяє таку думку: «Скоріше за все я не зможу». Тож в цій шлоці він каже наступне: «Зараз, коли я ще відносно життєздатний, дозволь мені... Якщо я зараз зможу пам’ятати про Твої лотосові стопи, це буде чудово, тому що у смертну мить це буде дуже складно».

Також існує шлока в «Ішопанішад» у якій відданий молиться: «Ймовірно, що я забуду про Тебе, але Ти, будь‑ласка, не забувай мене».

Перекладач: Крiшна Чайтан’я Дас
Редактор: Аннапурна Деві Дасі

 



←  «Куда ведет путь Вед?» Шрила Б. Р. Мадхусудан Махарадж. 9 сентября 2014 года. Киев, Украина ·• Архив новостей •· Фестиваль в Абхазии 2014. Бхакти Лалита Деви Даси  →

Видео с русскими субтитрами.
Нужно включить их на панели пуска справа.

Get the Flash Player to see this player.
скачать (формат MP3, 4.2 МБ)

Srila Bhakti Sudhir Goswami Maharaj 

Final Heart Reflections

 

English:

Mentioned in the Bhagavad-gītā: at the time of leaving this world, smaran bhāvaṁ (Bg: 8.6) Means what? You can say it’s what you’re thinking of that time, or it can also mean the remembrance in the heart.

[Final Heart Reflections]

And there’s two schools of thought about this, one is that literally what you’re thinking of at the time of death … and then there’s the other notion that the cumulative effect of life-long thought and remembrance and culture, and we would be more inclined to accept that. Śrīla Prabhupād, he used to like to quote this verse, I believe it’s from King Kulaśekhara, where he says,

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ
kaṇṭhāvarodhana-vidhau smaraṇaṁ kutas te

(Mms: 33)

He says, “Mānasa-rāja-haṁsaḥ”, which is an interesting concept; “May the swan of my mind dive into the stem of the lotus of Your holy lotus feet”, something like that. Kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja. Paṅkaja means the lotus, paṅkaja. It’s like the … it’s taking its birth from the mud. A lotus has many different names … ambuja, sitting on the water; padma; kamala … there are many different words to indicate lotus, but … So, there—

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ

(Mms: 33)

—saying, “It may be very difficult to remember you upon leaving this world.” Because very often that’s a condition where the kapha-pitta-vāyu of the Āyurveda is all out of balance—the lungs are filling with mucus, whatever we’ve seen, observed thus far, it’s very dislocating, imbalancing. So at that time one’s got to have the presence of mind to remember Kṛṣṇa in some profound way. King Kulaśekhara is saying, “Maybe not”, or he’s even suggesting, “Most likely, not.” So, what he’s saying in this śloka, “Now, while I’m relatively healthy, let me … If I can remember Your lotus feet now, that will be good. Because at that time, I think it’s gonna be very difficult.”

And there’s also a śloka in the Īśopaniṣad, something along the lines where the devotee is praying, “It’s likely that I may forget you, but you please don’t forget me.”

Captured by Vaninath Das

 

 

Spanish, Mexican:

Se menciona en el Bhagavad-gītā: que al momento de abandonar éste mundo, smaran bhāvaṁ [BG 8.6]. ¿Qué significa? Pueden decir que lo que estén pensando en ese momento, o también puede significar el recuerdo que hay en el corazón.

[Las Reflexiones Finales del Corazón]

Y de hecho hay dos escuelas que enseñan acerca de esto, una es, que literalmente lo que piensas al momento de la muerte... Y también, hay otra noción de eso que el efecto acumulativo de los pensamientos a lo largo de la vida y remembranza y cultura, y estaremos más inclinados a aceptar eso. A Śrīla Prabhupāda, le gustaba citar éste verso regularmente Me parece que es del Rey Kulaśekhara en donde dice:

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ
kaṇṭhāvarodhana-vidhau smaraṇaṁ kutas te

(Mms: 33)

Él dice mānasa-rāja-haṁsaḥ, lo cual es un concepto interesante, que dice: «Que el cisne de mi mente se sumerja en el tallo del loto... de tus sagrados pies de loto». Algo así. Kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja. Paṅkaja means the lotus, paṅkaja. Es algo así como... toma nacimiento desde el lodo el loto tiene muchos nombres ambuja — situado en el agua; padma; kamala... hay muchas palabras que lo nombran que indican loto, pero... Así es que ahí,

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ

(Mms: 33)

Esta diciendo «Tal vez será muy difícil el recordarte cuando esté abandonando éste mundo». Porque muy frecuentemente, hay una condición en la que el kapha-pitta-vāyu del Āyurveda está totalmente fuera de balance. Los pulmones se llenan con mucosidades, todo lo que hemos visto, observado hasta ahora, esta muy dislocado, des-balanceado. Así que en esos momentos uno tiene que contar con la presencia de la mente para recordar a Kṛṣṇa de manera profunda. el Rey Kulaśekhara dice «Tal vez no». E incluso sugiere, «Lo más seguro es que, no». Por ello lo que él esta diciendo en éste śloka, «Ahora, mientras estoy relativamente saludable, permíteme... Si puedo recordar tus pies de loto ahora, eso será bueno. Por que en aquellos momentos, (N/T Los de mi muerte) pienso que va a ser muy difícil».

Y también hay un śloka en el Īśopaniṣad, algo que se encuentra entre las líneas en donde el devoto está orando «Es probable que pueda olvidarte, pero tú por favor no me olvides». 

Translated by Teresa Loret de Mola

 

  

Italian:

E’ scritto nella Bhagavad-gītā: nel momento di lasciare questo mondo, smaran bhāvaṁ (Bg: 8.6). Cosa significa? si può dire che è ciò a cui stai pensando in quel momento, oppure può significare anche la memoria nel cuore.

[Le Ultime Riflessioni del Cuore]

E ci sono due scuole di pensiero in proposito, una è letteralmente ciò che stai pensando nel momento della morte ... e c’è l’altra idea l’effetto cumulativo dei pensieri di una vita e i ricordi e la cultura, e noi saremmo più inclini ad accettare questa. A Śrīla Prabhupād piaceva citare questo verso, credo sia del Re Kulaśekhara, che dice:

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ
kaṇṭhāvarodhana-vidhau smaraṇaṁ kutas te

(Mms: 33)

Dice: «Mānasa-rāja-haṁsaḥ», che è un concetto interessante «Possa il cigno della mia mente immergersi nello stelo dei Tuoi santi piedi di loto», una cosa del genere. Kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja. Paṅkaja significa fiore di loto, paṅkaja. E’ come il ... sta nascendo dal fango. Un fiore di loto ha molti nomi differenti ... ambuja, seduto sull’acqua; padma; kamala ... ci sono molte parole diverse per indicare il fiore di loto, ma ... quindi—

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ

(Mms: 33)

—dice: «Potrebbe essere molto difficile ricordarti mentre si lascia questo mondo». Perchè molto spesso quella è una condizione dove il kapha-pitta-vāyu dell’ Āyurveda è del tutto sbilanciato—i polmoni si riempiono di muco, qualsiasi cosa abbiamo visto, osservato finora, è decisamente fuori posto, squilibrato. Allora in quel momento si deve avere la presenza di spirito di ricordare Kṛṣṇa profondamente. Re Kulaśekhara dice: «Forse no», oppure suggerisce: «molto probabilmente, no». Allora, cosa dice in questo śloka: «Ora, mentre sono relativamente in salute, lasciami ... se posso ricordare i Tuoi piedi di loto ora, sarebbe bello. Perchè in quel momento, penso che sarà molto difficile».

E c’è anche uno śloka nella Īśopaniṣad, qualcosa nella parte dove il devoto prega: «E’ probabile che potrei dimenticarmi di Te, ma per favore Tu non dimenticarti di me».

Translated by Danilo Viri

 

 

Hungarian:

Említve van a Bhagavad-gītában: amikor elhagyod ezt a világot, smaran bhāvaṁ (Bg: 8.6). Mit jelent ez? Mondhatni, azt, hogy mire gondolsz abban az időpontban, de jelenti a szívben történő emlékezést is.

[Végső visszatükröződések a szívben]

Két iskolája van ennek a gondolkodásnak, az egyik szó szerint, amire gondolsz a halál pillanatában... és van egy másik elképzelés is, miszerint összeadódnak az egy egész életen átívelő gondolatok, és az emlékezet, a kultúra, amihez emelkedettebbnek kell lennünk, hogy el tudjuk fogadni. Śrīla Prabhupāda szerette idézni ezt a verset, azt hiszem, Kulaśekhara királytól való, ahol azt mondja,

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ
kaṇṭhāvarodhana-vidhau smaraṇaṁ kutas te

(Mms: 33)

Azt mondja: „Mānasa-rāja-haṁsaḥ”, ami egy érdekes koncepció; „Evezzen az elmém hattyúja mélyen a hajó belsejébe, a Te Szent lótuszlábadhoz!” Valahogy így. Kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja. Paṅkaja azt jelenti, lótusz. Paṅkaja. Ez olyan mint... Megszületni a mocsárból. A lótusznak számos különböző neve van... ambuja, a víz felszínén, padma, kamala... különböző szavak vannak rá, ahogy kifejezzük a lótuszt, de... Tehát, itt —

kṛṣṇa tvadīya-pada-paṅkaja-pañjarāntam
adyaiva me viśatu mānasa-rāja-haṁsaḥ
prāṇa-prayāṇa-samaye kapha-vāta-pittaiḥ

(Mms: 33)

— azt mondja, „Valószínűleg nagyon nehéz emlékezni Rád, amikor elhagyom ezt a világot.” Mert nagyon gyakran feltételekhez vagyunk kötve, ahol a kapha-pitta-vāyu az Āyurvedából, egyáltalán nincs egyensúlyban — a tüdők megtelnek nyálkával, akármit is értettünk meg, alaposan megfigyelvén, ez nagyon zavart és kiegyensúlyozatlan. Tehát, ebben a pillanatban valaki magkapja az elmének az ajándékát, hogy Kṛṣṇára emlékezzen mélységes átéléssel. Kulaśekhara király azt mondja, „Talán nem”, vagy egész pontosan sugalmazza, „Valószínűleg nem”, Tehát, amit mond ebben a ślókában, „Most, amíg viszonylag egészséges vagyok, engedd meg... ha emlékezhetnék a Te lótusz lábaidra most, az igazán jó lenne. Mert ebben a pillanatban, úgy gondolom, ez nagyon nehéz.”

És van egy śloka az Īśopaniṣadban is, ahol egész végig imádkozik a bhakta, „Meglehet, hogy elfelejtelek Téged, de kérlek, Te ne felejts el engem.”

Translated by Tungavidya Devi Dasi

 

 

Russian:

В Бхагавад-гите упоминается: «Во время ухода из этого мира, смаран бха̄вам̇» [БГ: 8.6]. Что это значит? Можно сказать — то, о чем вы думаете в тот момент, или также может означать воспоминания сердца.

[Последние воспоминания сердца]

На это есть две точки зрения. Согласно одной из них, важно то, о чем вы думаете именно в момент смерти... Согласно другой, речь идет о суммарном влиянии всего, что запечатлелось в мыслях, памяти и получено с культурой на протяжении жизни. И мы склонны принять именно эту идею. Шрила Прабхупада любил цитировать стих, — думаю, он написан царем Кулашекхарой, — где говорится:

кр̣ш̣н̣а твадӣйа-пада-пан̇каджа-пан̃джара̄нтам
адйаива ме виш́ату ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣
пра̄н̣а-прайа̄н̣а-самайе капха-ва̄та-питтаих̣
кан̣т̣ха̄вародхана-видхау смаран̣ам̇ кутас те

(Ммс: 33)

Он говорит: ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣. Это интересная концепция. Он говорит: «Пусть лебедь моего ума нырнет в стебель лотоса... Твоих божественных лотосных стоп». Примерно так. Кр̣ш̣н̣ас твадӣйа-пада-пан̇каджа. Пан̇каджа означает «лотос», пан̇каджа. Это похоже... он рождается из ила. У лотоса много разных названий... Амбуджа — «сидящий на воде»; падма, камала... существует много различных слов, чтобы описать лотос, но... Так, там:

кр̣ш̣н̣а твадӣйа-пада-пан̇каджа-пан̃джара̄нтам
адйаива ме виш́ату ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣
пра̄н̣а-прайа̄н̣а-самайе капха-ва̄та-питтаих̣…

(Ммс: 33)

«Возможно, будет очень трудно помнить о Тебе, покидая этот мир». Потому что очень часто равновесие капха-питта-ва̄йу, согласно Аюрведе, нарушается. Легкие заполняются слизью. Все те состояния, что нам приходилось видеть, вызваны нарушениями и дисбалансом в теле. Поэтому в тот момент необходимо твердое присутствие ума, чтобы помнить о Кришне осознанно. Царь Кулашекхара говорит: «Возможно, я не смогу». Он даже уверен: «Скорее всего, нет». Поэтому что он говорит в этой шлоке? «Сейчас, когда я относительно здоров, позволь мне... если сейчас я могу помнить о Твоих лотосных стопах, это принесет мне благо, потому что, когда буду оставлять тело, боюсь, мне это не удастся».

Есть еще шлока в «Ишопанишад», где преданный молится: «Возможно, я могу забыть о Тебе, но Ты, пожалуйста, не забудь обо мне».

Переводчик: Рагалекха Деви Даси 

 

 

Шріла Бгакті Судгір Ґосвамі Махарадж 

Останні спогади серця

Українська: 

У Бгаґавад‑ґіті йдеться: «Коли настає час залишити цей світ, смаран бга̄вам̇…» [Б‑ґ, 8.6]. Що це означає? Можна сказати йдеться про те, про що ви думаєте у цю мить, або також може вказувати на спогади серця.

Існує два тлумачення цього. Перше буквально вказує на думки у смертний час. Друге говорить про сукупний ефект довготривалих роздумів, спогадів, розвитку. Й ми більш схильні прийняти другу ідею. Шріла Прабгупада любив цитувати одну шлоку, гадаю, вона належить цареві Кулашекгарі, де він каже:

кр̣ш̣н̣а твадīйа-пада-пан̇каджа-пан̃джара̄нтам
адйаіва ме ві
ш́ату ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣
пра̄н̣а-прайа̄н̣а-самайє капга-ва̄та-піттаіх̣
кан̣т̣га̄вародгана-відгау смаран̣ам̇ кутас те

(«Мукунда-мāлā-стотра», 33)

Він каже: ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣. Й це цікава ідея. Він каже: «Нехай либідь мого розуму зануриться у стеблину лотосу Твоїх святих лотосових стіп». Щось подібне. Кр̣ш̣н̣ас твадīйа‑пада‑пан̇каджа. Пан̇каджа означає «лотос». Це як... лотос з’являється із мулу. В лотоса є багато різних імен: амбуджа — «що сидить на воді», падма, амала... Існує багато слів, які вказують на лотос, але... Тож там наступне: 

кр̣ш̣н̣а твадīйа-пада-пан̇каджа-пан̃джара̄нтам
адйаіва ме ві
ш́ату ма̄наса-ра̄джа-хам̇сах̣
пра̄н̣а-прайа̄н̣а-самайє капга-ва̄та-піттаіх̣...

«Можливо, що мені буде дуже складно пам’ятати Тебе, залишаючи цей світ». Оскільки дуже часто стан капга‑пітта‑ва̄йу відповідно до Аюрведи втрачає баланс — легені наповнюються слизом, усі ті прояви, які можна бачити, викликані цими змінами та дисбалансом. У цей час людина має бути у свідомому розумовому стані щоб глибоко зберігати пам’ять про Крішну. Цар Кулашекгара каже: «Можливо мені не вдасться», він навіть вселяє таку думку: «Скоріше за все я не зможу». Тож в цій шлоці він каже наступне: «Зараз, коли я ще відносно життєздатний, дозволь мені... Якщо я зараз зможу пам’ятати про Твої лотосові стопи, це буде чудово, тому що у смертну мить це буде дуже складно».

Також існує шлока в «Ішопанішад» у якій відданий молиться: «Ймовірно, що я забуду про Тебе, але Ти, будь‑ласка, не забувай мене».

Перекладач: Крiшна Чайтан’я Дас
Редактор: Аннапурна Деві Дасі

 

Главная | Миссия | Учение | Библиотека | Контактная информация | Вьяса-пуджа
Пожертвования